Ildiko’s Frog Blog

Everybody needs inspiration
Everybody needs a song
A beautiful melody
When the nights are long

’cause there is no guarantee
That this life is easy

Yea when my world is falling apart
When there’s no light
To break up the dark
That’s when I
I look at you

When the waves are flooding the shore
And I can’t find my way home any more
That’s when I
I look at you

When I look at you
I see forgiveness
I see the truth
You love me for who I am
Like the stars hold the moon
Right there where they belong
And I know I’m not alone

Yeah when my world is falling apart
When there’s no light
To break up the dark
That’s when I
I look at you

When the waves are flooding the shore
And I can’t find my way home any more
That’s when I
I look at you

You appear just like a dream to me
Just like kaleidoscope colors that cover me
All I need
Every breath that I breathe
Don’t you know you’re beautiful
Yeah yeah

When the waves are flooding the shore
And I can’t find my way home any more
That’s when I
I look at you

I look at you

You appear just like dream to me

…A bejegyzést azért írtam, mert arra jöttem rá, hogy most épp az őszinteség áll nálam az első helyen. Azt érzem, hogy ha őszinteség vesz körül, akkor lehetőségem van reagálni a helyzetekre, döntés helyzetben vagyok, de ha folyton az találgatom hogy vajon épp mi is történik, és ki miért tart vissza infót, minden energiám abba vész el, hogy védekezzek… itt tartok. Mások???

Blogban élem meg magam

Elgondolkodtam az Y-Generáción, meg az egész internet kultúrán, az emberi kapcsolatok szövevényén, és kapcsolatteremtési készségeinken és azon, hogy vajon miért blogolok én, mikor azelőtt (2005) soha nem tettem.

A végén kezdem. Azelőtt személyesen találkoztam az emberekkel. És nagyrészt olyasmiket csináltam, ami igazán érdekelt, jöttem mentem a világban, egy bőröndbe belefért az életem.

Most pedig a blogomon keresztül élem az életem. Minden, amit nem csinálok másokkal, azt a bogommal csinálom (egy-két dolgot kivéve!) E-mailen, Facebookon és a blogomon keresztül tartom a kapcsolatot a világgal, amellyel ritkán találkozom, mert mással vagyok elfoglalva – leginkább melóval. Persze ez nem úgy van, hogy azért nem élem az életet, amit blogolok, mert dolgozom, hanem azért dolgozom olyan sokat, hogy ne éljem, az életet, amit blogolok… mert, hogy az olyan nagyon MÁS! A blogok és internet világa egy álomvilág, ahol minden olyan, mint szeretném, arról írok, mint szeretném, tartom a kapcsolatot olyanokkal, akiket kedvelek.

Őszinte vagyok, mert senki szemébe nem kell néznem, miközben kimondom, hogy mitől félek és mi azt, amit nem merek megtenni. Nem kell magyarázkodnom, hogy valamit miért szeretetek, vagy sem, nincsenek felesleges kérdések, vagy szavak. Az van, ami van.

És ez még jól is hangzik, olyan vagánynak és szabadnak.

De az ár épp ilyen magas is!

Mert, hogy nincs kinek a szemébe nézni! Nincsenek igaz kapcsolatok. A másik oldalon vagy van valaki, vagy nincs, és ez tudni sem igen lehet. Persze ebben rejlik a biztonságossága. Ugyanakkor a magányossága is. Pedig annyi minden van, amit nem írni, hanem beszélni kéne! De leginkább hallgatni! Szeretnék másokat, nem olvasni, hanem hallani, nézni a szemükbe, látni az embert a szavak mögött, kapcsolódni, megélni…

Az email címed beírásával tudsz a blogomra szavazni - complex kategóriában - a blog jobb oldalán található ‘ezt nevezem!’ widgeten. Köszönöm.

You can vote for my blog - best blog in complex category - by putting your e-mail address on the slot (right side widget)  then clicking on ‘mehet’. Thank you.

Pénzt?/Money?

Szabadságot?/Freedom?

Őszinteséget?/Honesty?

Házat? Lakást?/A house or a flat?

Zöld mezőt?/Green pastures?

Istent?/God?

Szeretetet?/Love?

… (what?)

Oszd meg velem kérlek!/Share it with me, please!

Köszönöm./Thanks

Szóval az történt, hogy jött valaki aki akarta, hogy támogassam azzal, hogy kölcsön adom neki valamimet ami nagyon kedves nekem.
hát jól besültem!!
Nem szívesen adtam. Egyáltalán nem.
Legalább két napot őrlődtem, mire oda adtam, illetve megígértem, hogy oda adom.
Az a mulatságos, hogy bár elfogadta a végén még sem tartott rá igényt.
(Lehet nem adtam igazán szívesen???)
Szóval ez az ‘adok neked hármat’, csak mond mi kell, csak szavakban és leletesedésbe működik még nálam.
Gyakorlatban nem igazán.
De azért nem adom fel!
Igen is lehet kérni!!! Nyiladozom! Lazulok! Hajrá!

Recently I bumped into a book that made me WOW - real big actually. When I saw the word FLOW in part of the title, I immediately knew I wanted to have a look, at least a quick look. The quick look lasted for 2 days; I dived into the book and emerged with wide-open eyes. The title also suggests that the book will be about how to get rich - but it quite isn’t. The way I see it is this - the book presents a typology of characters based upon the idea of our flow of true&inner ability to ‘create wealth’. This ability is unique to each character.  This character represents what we do well, what we are really good at.  Upon description one can realize what character they belong to. The knowledge helps us to realize what kind of activates and work we need to do to experience flow and wealth. Highly recommend.

here you can read a few lines of the book

“Az önmegvalósítás a legnagyobb szolgálat, amit a világnak tehetünk.” Sri Ramana Maharshi