Létem álmában egy aknákkal tűzdelt, végeláthatatlan mezőn futok, miközben hátulról vakok lövöldöznek rám. Minden porcikám révedt. Feszült figyelemmel próbálom elkerülni az aknákat, miközben behúzom fülem-farkam a golyók zápora elől. Nincs időm félni. Kiszolgáltatottnak érzem magam egy őrült világban, melynek a pillanatról pillanatra történő túlélés a lényege. ’… mint a szükségét végző vadállat …’ minden érzékszervemmel a közelgő veszélyt lesem. Alig lélegzek. Koncentrálok. Nincsenek tervek vagy csillagporos fantáziálások, mert az a pattanásig feszült idegek minden energiát az életben maradásnak szentelnek. Amikor nagyon elfáradok, összerogyok – hagyom, hogy lőjenek. Majd menedéket keresek, ahol sebeimet bekötözöm. Csak élni szeretnék, szeretni, lenni. De rohanok tovább, mert menekülni kell a semmi felé. Amikor aknára lépek hagyom, hogy a repeszek beépüljenek a testembe, abban a reményben, hogy egy idő után immúnissá válok a fájdalomra. És így megy ez, amíg egyszer csak fel nem ébredek. Jaj, csak felébredhetnék már!

A 49 éves Karl Rabeder utolsó nagy vagyontárgya, egy 1,5 millió eurót érő tiroli villa kedden sorsjegy útján cserélt gazdát. Az új tulajdonos egy bajorországi nő lett, egyike annak a 21 ezer 999 embernek, akik vásároltak a 99 eurós szelvényekből. A több mint 300 négyzetméteres ház közel háromezer négyzetméteres telken fekszik, edzőterem, úszómedence és strandröplabdapálya is tartozik hozzá.

“A vagyon teher” - vallja Rabeder. Milliókat hozó cégétől, dél-franciaországi nyaralójától, számos kisrepülőgépétől és egy luxuslimuzinjától már korábban megvált. “Lassan kezdem magam jól és könnyűnek érezni” - mondta a keddi sorsolás után az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

A bevételekből 2009-ben egy fejlődő térségekben mikrohiteleket nyújtó nonprofit szervezetet hozott létre a volt milliomos, MyMicroCredit néven. Az eddig rendelkezésre álló tőkét ki akarja egészíteni azzal, hogy vagyonos svájci, német és osztrák adományozókat is megnyer a célnak. A szervezet jelenleg Latin-Amerikában tevékenykedik, de Rabeder elképzelései között szerepel Dél-Afrika is.

Mint elmondta, a meghatározó élmény Latin-Amerikában érte, amikor látta, “hogy az ott élő legtöbb szegény ember boldogabb, mint Európában a gazdagok”. “Ezzel valami nincs rendjén. A reklámok bebeszélik nekünk, hogy csak akkor vagyunk gazdagok, ha márkás farmert hordunk és házunk van” - nyilatkozta a Focus című német magazinnak. “Feltettem magamnak a kérdést, hogy mi tesz igazán boldoggá. A gazdagságra törekvés és a fogyasztás nyilvánvalóan nem. Engem az olyan dolgok tesznek boldoggá, amik nem kerülnek semmibe” - tette hozzá.

Karl Rabeder a maga erejéből, kertészeti és dísztárgyvállalkozásából gazdagodott meg, s csaknem egymilliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, mielőtt úgy döntött, hogy hátat fordít a luxusnak, és segít a szegénységben élőkön. Jelenleg havi ezer euróból él. A jövőben sem szándékozik ennél többet költeni, s egy kétszobás lakásba vagy egy hegyi kunyhóba akar visszavonulni.

forrás

(ja, hogy ez nem Magyarországon volt… hirtelen azt hittem…. de nem, mégsem … )

A délután mindkettőjüket ugyanazzal a dilemmával szembesítette. Egyikük a problémával a barátaihoz fordult, akik ellátták számos jó tanáccsal és saját életükből szóló élménybeszámolóval. Jót panaszkodtak, de emberünk most úgy érzi nem mehet haza családjához, mert a baráti panaszokra az otthoniak is rátennének, nem mondhat el mindent otthon, és okosság sem jut eszébe a helyzet megoldására. A másik azért jött a hegyre fel, hogy emlékezzen… mit összeszenvedett korább… most pedig felkereste az ő hivatalos segítőjét, újmagyarul coach-át, akivel nyíltan, a jó és támogató légkörben megerősödve több életképes alternatívát is talált. A késést sem kell magyarázza, mert a család már tudja, hogy az élete egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, mióta coach támogatásával dolgozik a munkahelyi katasztrófákon. Pedig először azt gondolta, hogy ez csak a kedvesének való, nőies önismereti cucc, ahol magánéleti konfliktusokat tárgyalnak ki.

A coachok.hu bemutatkozó szakértői lemma coachok (nemzetközi coaching szemlélet és technológia www.lemma-coaching.hu), szakmailag és emberileg is megbízható, felkészült és hiteles szakemberek.

A coachOK.hu katalógus, ahol a legkülönbözőbb specializációval dolgozó coachokat bemutatkozójukkal és szakmai cikkeiken, rendezvényajánlóin keresztül ismerheti meg.

COACHOK.HU

Szenvedéllyel Élni

Az emberek egy része nagy terveket sző jövőjéről és arról, hogy kivé, vagy milyenné akar válni, célokat tűz ki, de gyakran keveset tesz azért, hogy ezek megvalósuljanak. A létrehozásig kevesen jutnak el.

Vannak, akik már sok mindent elértek életükben, mégis belül üresnek érzik magukat, napjaikat pedig tartalmatlannak. Mintha egy rejtett forrás bugyogna bennük valahol, amely nem talál kitörési utat magának.

Me-Coaching (ahogy én csinálom)

Mivel a Coaching mellett HR tanácsadóként dolgozom, így szinte kézenfekvő, hogy a klienseim karrier terveivel szíven foglakozom – egy kis csavarral persze. Az eddigi tapasztalatok alapján a karriertervezésnek egy olyan útját járjuk be klienseimmel, amely arra derít fényt, hogy hogyan lehet egy kreatív ötletből egy olyan várat építeni, amely kiállja az idők vasfogát. A kliensek gyakran azzal keresnek meg, hogy nem tudják, hogy mivel foglalkozzanak; vagy unják, amit csinálnak, és nem tudják, mihez kezdjenek; vagy már van egy kibontakozóban lévő ötlet, de nem tudják, hogy hogyan valósítsák meg az.

Mivel sokat kalandoztam a különböző szakmák és munkahelyek között, magam is, valamint sikerült egy kreatív és mindenben kielégítő karriert (karriereket) létrehoznom önmagam számára, amely magába foglalja mindazt, amiben jó vagyok és érdekel - úgy érzem mások számára is tartalmas támogatást tudok nyújtani a ’Mit akarok én tényleg csinálni?’ kérdés praktikus megválaszolásában.

Coachként abban támogatom kliensimet, hogy megtalálják saját önkifejezési eszközeiket, azért hogy tartalmasabb és kreatívabb életvitelre tehessenek szert. Mindemellett a kreativitás, mint életviteli formát közelítjük meg a coaching során.

Az egyik korábbi kliensem ezt írja - „…Egy pár alkalommal megvendégeltem Ildikót, mert számomra a főzés, a vendéglátás az a dolog, amit ha bármikor rossz kedvem van, csinálok. Ez az a tevékenység, amely által a leginkább ki tudom fejezni önmagam a világ felé.  Elsősorban közösen feltártuk a lehetőségeimet.  Játékosan ötletezgettünk, arról, hogy hogyan lehetne a főzést hivatásommá tenni.  Aztán jöttek a kifogások. Amiben Ildikó a legtöbbet segített, az a céljaim letisztulása, arra való rávezetés, hogy merre menjek tovább, melyik az az út, amely számomra már kirajzolódott, csak még nem voltam képes lépéseket tenni a megvalósítás felé. Ebben a konkrét cselekvésben segítettek legtöbbet a beszélgetéseink. Ildikónál nincs apelláta! Mindig saját céljaként tekintett az enyémre, és úgy vezetgetett és vezet ma is, hogy már biztos vagyok benne, hogy az önkifejezés felé a legmegfelelőbb úton járok. Ildikó minden, közösen kitűzött határidőre figyel, számon kér, és ha kell, őszinte nyílt visszajelzést ad az elvégzett vagy el nem végzett feladataimmal kapcsolatban. Minden lépést egy következő kell kövessen ahhoz, hogy létrejöjjön az, amit szeretnék. Ő pedig figyel, hogy hű maradhassak az álmomhoz és önmagamhoz  …”

link a honlapomra

Nem úgy jutunk a szerelemhez, hogy megtaláljuk a tökéletes személyt, hanem úgy, hogy megtanulunk tökéletesnek látni egy ‘tökéletlen’ személyt. Sam Keen